Álló, csücsköstalpú, vörössel és kékkel vágott pajzs. A felső, vörös mezőbe tizenkét stilizált ezüst szőlőpince három sorban (3:4:5), fekete ajtó- és ablaknyílásokkal. A pince-oromfalak egymást érintve összefüggő sorokat alkotnak. A pajzs felső sarkaiban egy-egy lefelé fordított arany hársfalevél lebeg. Az alsó, kék mezőben lebegő helyzetű, zöldleveles, arany közepű vörös heraldikai rózsa, melyet kétoldalról egy-egy, fekete kapu- és ablaknyílású ormozott ezüst bástya kísér. A pajzsot kétoldalról egy-egy közös tőből ágazó és két-két kék fürttel ékített zöld szőlőinda övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs Villánykövesd településnév.
Villánykövesd község címeres pecsétje
Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező középvonalában Villánykövesd címerének kontúrrajza. A címert nagybetűs körirat övezi: VILLÁNYKÖVESD KÖZSÉG PECSÉTJE. A felirat előtt, után és a szóközökben egy-egy díszpont.
Villánykövesd község címeres lobogója és zászlaja:
LOBOGÓ: Álló téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér textillap, aljában kék felette vörös vízszintes pólyával. A pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10-ed része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.
ZÁSZLÓ: A lobogó 90°-kal történő elforgatásával jön létre. A feliratos szalag nélküli színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas.
(Megjegyzés: A heraldikai leírásokban a heraldikai bal- és jobb oldal mindig ellentétes a nézeti képpel, a címertan ugyanis mindig a címeres pajzsot balján viselő harcos szemszögéből írja le a címert.
A település címerét Kováts Ferenc grafikusművész tervezte.